alapvetés

Itt a moha-szélű szigeten
fogom építeni váram.
Itt a szélcsöndben úszó szigeten
fogom összeácsolni némán.
Itt a markomba férő szigeten
alapítom mindahány birodalmam.
A forrókat, a fagyosakat,
a nappaliakat, s az enyhe sötéteket.
Itt loholó vadászkopóim
mind hajló vadszekfű-szálak,
kamarásom hétalvó galóca,
szakácsom kutyatejvirág.
Jól tartom a lakodalmi népet,
az atyafiságot, a vendégeket,
ellátom fiaim, lányaim,
észre se veszik, hogy rég meghaltam.
Majd ha megnőnek, sejtik csalásom,
de addigra hol járok én már!

(WS: Rongyszőnyeg II/13.)